Díszítőmotívumok, természeti formák, történeti stílusok – ahogyan a 19. század építészei látták. A projektblogban nyomon követhető egy képzőművészeti könyv születése a kezdetektől a megvalósulásig, az ötlettől a kivitelezésig.
ZEBE:
Kedves Tamás!
Nagyon örülök, hogy így összeértek a dolgok, remélem, számodra is akad érdekesség e... (2011.03.13. 17:51)Boszniai szőnyegélmények III. - Sarajevo
ZEBE:
Kedves Gabi! Amennyire én tudom (bár nem vagyok egy kifejezett szőnyegszakértő) a kilim vagy kelim... (2011.02.23. 21:12)Boszniai szőnyegélmények I. - Mostar
ZEBE:
Kedves Gabi!
Megnéztem a küldött linket, nagyon szépeket készítesz, az arab minták tojásra történ... (2011.02.19. 19:46)Mintalapok és cementlapok
Még néhány lap Ferdinando Ongania (1842-1911) olasz fotográfus és könyvkiadó alapművéből a velencei Szent Márk-bazilikáról.Ferdinando Ongania: La basilique de Saint-Marc: Venise étudiée au double point de vue de l'art et de l'histoire, sous la direction du prof. Camillo Boito;…
A kozmateszk díszítés témájában most egy 19. századi forrást ajánlok szintén a Magyar Képzőművészeti Egyetem Könyvtárának gyűjteményéből:Ferdinando Ongania: La basilique de Saint-Marc: Venise étudiée au double point de vue de l'art et de l'histoire, sous la direction du prof.…
Mindig is rajongtam a geometrikus motívumokkal díszített felületekért és fantasztikus élményben volt részem, amikor művészettörténeti tanulmányaim megkezdése előtt meglátogathattam a római San Clemente-bazilikát. A különféle színű márványdarabokból kirakott egységes…
Pár évvel ezelőtt, amikor az ornamentikával még sokkal inkább a gyakorlat, semmint az elmélet és a történetiség szempontjából foglalkoztam, terveztem néhány függődíszt. Ezek a dísztárgyak szabályos mértani testek, melyek felületét különféle mintákkal borítottam.Az…
Díszítmények és ideák vonzásábanA Magyar Képzőművészeti Egyetem díszítőművészeti könyvritkasággyűjteményeAula, Magyar Képzőművészeti Egyetem, Budapest, 2010.10.20 – 2010.11.15.- kiállításrendezés, a kapcsolódó könyv szerzői és szerkesztői munkái A…
„Mert annak, ami szabályos, feltétlen hatalma van a rendetlenség fölött.” – nemrég olvastam puszta kedvtelésből Hamvas Béla Eksztázis (1960, Mérték 1., Medio kiadó, 1996) című esszéjét és ez a mondata többszörösen megerősítette egy korábbi elgondolásomat. E…
Több tárlatvezetést követően most jut idő ismét arra, hogy itt a blogban is rögzítsem a történéseket. Visszatérésként mellékelek néhány enteriőrképet a Díszítmények és ideák vonzásában című kiállításról.Az első műcsoport az iszlám ornamentikát mutatja be.…
A díszítőmotívumok képzése, illetve fordítva: a minták szerkezetének geometriai alapú felfejtése mindig is foglalkoztatott és most, hogy a Publikációs listám összeállítása kapcsán ismét átlapoztam a Kreatív díszítőművészeti mintakönyvet, megint megragadta a fantáziámat…
Bár ugyanaz a biologizmus az alapja a designer Lewis Foreman Day (1845–1910) tervezéselméletében kibontakozó elképzeléseknek, az ő műveiben a díszítőformákat mégis merőben más, anyagszerűbb szemszögből láthatjuk, mint Bourgoin mintakönyveiben. Ez az organikus szemlélet…
Az ornamentika nyelvtana – számos mintakönyvszerző vette át e hangzatos szóösszetételt műve címadásaként a 19. században, ám annál kevesebben rendeltek hozzá megfelelő tartalmat. A nyelvtan mint a díszítőművészet analógiája jellegzetesen e korszak toposzának…
Owen Jones-t (1809–1874) nem elsősorban építészeti tevékenysége, hanem 1856-ban megjelent The Grammar of Ornament című díszítőművészeti mintakönyve tette ismertté. Az angol építész eredetileg azzal a céllal állította össze motívumgyűjteményét, hogy a jövő tervező…
Az alábbiakban a 19. századi ornamentika irodalomnak azokat az aspektusait mutatom be, melyek az ornamentikát és a díszítőművészeti formaképzést egy adott rendszerben értelmezik és azokban a rendteremtés egy-egy lehetséges vizuális eszközét látják és láttatják. Az…
Mik azok a szempontok, melyek meghatározták és máig is meghatározzák a díszítőművészettel kapcsolatos fent vázolt általános szemléletet? Az ornamentikáról való gondolkodást alapvetően annak tárgyhoz kötött, alkalmazott jellege determinálja. Továbbá az a tény, hogy az…
Pár éve, még a Magyar Képzőművészeti Egyetem Könyvtárának díszítőművészeti könyvgyűjteménye teljes feldolgozása előtt, írtam egy cikket, amiben a 19. századi ornamentikairodalom főbb irányait vázoltam. Most, hogy elkezdtem összeállítani a publikációs listáimat, újra…
A perspektívával és a különféle térábrázolási rendszerekkel az ELTE BTK Művészettörténet szakán Megyik János műveiről írt szakdolgozatom kapcsán kezdtem el foglalkozni (1994-1995). Később több Kállai-öszöndíj keretében terjesztettem ki ezt a kutatást, melyekről…
Az elmúlt hetekben többször is elővettem ismét Huszka József könyveit egy rövid írás kapcsán, és a gyűjtés és rajzolás megszállottságával kapcsolatban merült fel bennem egy sejtés. Huszka (1854–1934), aki rajztanár, etnográfus és gyakorló…
Bizarr – ezt a jelzőt használtam a 16. századi holland Vredeman de Vries emberi test-formájú díszítményeinek, a kariatídáknak leírására. Bizarr, látványban. Most egy olyan szerzőt választottam, akinek nem a tervei, hanem a gondolatmenete meghökkentő. A 19. századi angol…
Néhány példa a "sugárzás" elvére a központos motívumokon. A felső sor képei George Ashdown Audsley The Practical Decorator and Ornamentalist (1892) című gyakorlati mintakönyvéből, a középső sor mintái Owen Jones The Grammar of Ornament (1856) című már sokszor…
Gondoltam, idézek néhány példát arra a formaképző elvre, amit - jobb híján - "radiációnak", avagy közös tőből történő sugárirányú elágazásnak fordítottam Owen Jones rendszerében. A magyar nyelvű terminológia az ornamentika formatani területét…
Az ornamentika körébe a geometria kapuján keresztül léptem be. A 90-es évek második felében több kutatói ösztöndíjat is elnyertem a térábrázolási rendszerek képzőművészeti megjelenésének témájában. Kutatásaim forráshelye elsősorban az MKE Könyvtára volt, hiszen itt az…