Bár ugyanaz a biologizmus az alapja a designer Lewis Foreman Day (1845–1910) tervezéselméletében kibontakozó elképzeléseknek, az ő műveiben a díszítőformákat mégis merőben más, anyagszerűbb szemszögből láthatjuk, mint Bourgoin mintakönyveiben. Ez az organikus szemlélet ugyanakkor érdekesen vegyül a geometriai eszközök alkalmazásával. A designer geometriai tudása hasonló a rajzoló anatómiai tudásához, olvashatjuk The Anatomy of Pattern (1887) című tervezéselméleti és gyakorlati útmutatásokat tartalmazó könyvének előszavában. Day felfogásában a geometriai, azon belül is a síkgeometriai tudás a designer munkaeszköze. Egy olyan eszköz, melyet a tervező kétszeres előnnyel forgathat: használhatja egyrészt a megismerés, másrészt a teremtés eszközeként. Segítségével a grafikai tervezést tanuló növendék feltárhatja és megismerheti a tradicionális díszítőformák bármelyikének struktúráját, valamint elindulhat az önálló motívumképzés útján. Az egyik esetben a mintákat szétdarabolja, a másik esetben elemeiből illeszti össze. Ebben a kontextusban a designer geometriai tudása a sebész operációs eszközeivel asszociálható. Nem túlzás ezt állítani akkor, amikor Day a főcímben a minta anatómiájáról beszél és alcímeiben (pl. V. fejezet: Skeleton plans) is ezt a biologikus szemléletet erősíti.
Day az ornamentális formákat az emberi testhez hasonló organikus egészként képzeli el. Leírásaiban a díszítmények élő, szerves képződményekként tárulnak elénk, olyanok, akár a testünk. Az ornamens „csontvázát” ebben a gondolatkörben az egymást bizonyos szisztéma alapján keresztező vonalhálók alkotják. Erre a hálórendszerre a szerves természeti jelenségeken alapuló motívumok, például a levéldíszek úgy fonódnak rá, ahogyan az izmok tapadnak a csontozatra. Ennek megfelelően úgy kezelendők, ahogyan a műtőasztalon fekvő emberi test, melynek vázához, ha megismerni kívánjuk, boncolás útján juthatunk el. Így amikor a Pattern dissection című fejezetet olvassuk, mintaelemzésről ugyanolyan helytálló beszélnünk mint mintaboncolásról. A terminológia, mint minden analóg gondolkodási sémánál, itt is árulkodó és következetesen végigvezetett, illetve megfordítva, következetesen vezeti az olvasót / tervezőt a díszítőművészetről alkotott analóg rendszerek világában.
