Pár éve, még a Magyar Képzőművészeti Egyetem Könyvtárának díszítőművészeti könyvgyűjteménye teljes feldolgozása előtt, írtam egy cikket, amiben a 19. századi ornamentikairodalom főbb irányait vázoltam. Most, hogy elkezdtem összeállítani a publikációs listáimat, újra átolvastam az akkori anyagot, ami még most is remek kiindulópontként szolgál. Ezért úgy döntöttem, itt közlöm a Műértő 2005 decemberében megjelent írásának eredeti változatát a könnyebbség és áttekinthetőbb megjelenés kedvéért téma szerinti menüpontokba rendezve.
A díszítőművészeti mintakönyvek helye a művészeti könyvkiadás piacán
"... A legismertebb nemzetközi online könyváruház jelen pillanatban több száz díszítőművészeti kiadványt kínál, melynek javarésze tematikus alapon válogatott, rutinszerű másolásra buzdító, minimális információval kísért ornamens-kompiláció. Elvétve felfedezhetünk egy-egy teoretikus művet, ám az ornamentika-elméleti és a szimpla mintareprodukcióra szorítkozó művek aránya hozzávetőlegesen 5 : 100. Ez a számarány ugyanakkor híven tükrözi az ornamentikáról való gondolkodás általános jellegét ..."
Az ornamentikáról való gondolkodás általános jellemzői
"... Az ornamentikáról való gondolkodást alapvetően annak tárgyhoz kötött, alkalmazott jellege determinálja. Továbbá az a tény, hogy az ornamentális formák gyakran a különféle stílusok azonosítására szolgáló stílusjegyekként szerepelnek, így hű másolásukkal a stílusfolytonosság fenntartóiként értelmezhetők. Ezek a szempontok, úgy tűnik, örökérvényűek ..."
A káoszelmélet díszítőművészeti adaptációja
"... A káoszelmélet díszítőművészeti adaptációja saját olvasatomban az ornamentális formák értelmezésének további lehetőségeit nyújtja. A díszítőelemeknek bizonyos rend, rendszer, szabályok, törvények, elvek szerinti alakítása pszichológiai értelemben a tudat rendezetlenségére vezethető vissza. Ebben az összefüggésben az ornamentika a kaotikus tudati állapot elkerülését szolgáló lehetséges vizuális eszközök egyikének tekinthető ..."
A 19. századi ornamentikairodalom főbb aspektusai
"... Az alábbiakban a 19. századi ornamentika irodalomnak azokat az aspektusait mutatom be, melyek az ornamentikát és a díszítőművészeti formaképzést egy adott rendszerben értelmezik és azokban a rendteremtés egy-egy lehetséges vizuális eszközét látják és láttatják ..."
Természet és ornamentika - Owen Jones
"... A Természet rendjét alapul vevő szemléletével Jones egyúttal újraértelmezte az antikvitásban gyökerező ciklikus művészetfelfogást is. A mintakönyvben az antikvitás–reneszánsz–klasszicizmus vonalán rendeződő hagyományos periodizáció érvényét veszti, a súlypontok addig ismeretlen művészeti korszakokra és területekre kerülnek át. Ezekkel az eltolódásokkal Jones fellazította az európai művészet szűk kereteit és a keleti népek művészetére immár nem egzotikumként, hanem az európai magas művészetek egyenrangú partnereként, sőt esetenként követendő mintaként tekintett ..."
Grammatika, geometria és ornamentika - Jules Bourgoin
"... A következetesen végigvezetett formaképzés kevés 19. századi díszítőművészeti mintakönyv sajátja. Ehhez az a fajta analitikus gondolkodásmód szükséges, ami az iszlám ornamentikán edzett elmét jellemzi. A francia mintakönyvszerzők sorában az építész és művészetteoretikus Bourgoin volt az első, aki analitikus módon közelített a díszítőművészethez ..."
Anatómia, geometria és ornamentika - Lewis Foreman Day
"... Day felfogásában a geometriai, azon belül is a síkgeometriai tudás a designer munkaeszköze. Egy olyan eszköz, melyet a tervező kétszeres előnnyel forgathat: használhatja egyrészt a megismerés, másrészt a teremtés eszközeként. Segítségével a grafikai tervezést tanuló növendék feltárhatja és megismerheti a tradicionális díszítőformák bármelyikének struktúráját, valamint elindulhat az önálló motívumképzés útján. Az egyik esetben a mintákat szétdarabolja, a másik esetben elemeiből illeszti össze ..."
