HTML

Díszítmények és ideák

Díszítőmotívumok, természeti formák, történeti stílusok – ahogyan a 19. század építészei látták. A projektblogban nyomon követhető egy képzőművészeti könyv születése a kezdetektől a megvalósulásig, az ötlettől a kivitelezésig.

Feedek

Friss topikok

Múzeumok, gyűjtemények

Érdekes blogok

Címkék

absztrakt (3) akanthuszlevél (1) anatómia (2) arab (2) axonometria (1) cementlap (1) chinoiserie (1) dekonstrukció (2) design (4) digitalizálás (4) díszítőművészet (50) dodekaéder (1) egyiptomi (4) építészet (17) épületornamentika (1) fantázia (2) formatan (16) fotográfia (2) függődísz (2) geometria (21) görög (3) gótika (4) grammatika (2) historizmus (1) ikozaéder (1) informatika (3) ión (1) iparművészet (9) iszlám (12) japán (2) japonaiserie (1) játék (1) káosz (3) kariatída (1) képzőművészet (4) kiállítás (11) kiállításmegnyitó (4) könyv (26) könyvbemutató (9) korinthoszi (2) középkori (4) kozmateszk (3) kutatás (5) liliom (1) lótusz (3) magyar (1) markó (1) meditáció (3) megyik (1) mintakönyv (28) mintarajztanoda (9) modularitás (3) mome (1) mór (2) motívumképzés (12) műegyetem (1) műértő (1) művészettörténet (10) múzeum (5) neoreneszánsz (1) növény (2) növénytan (3) ókor (1) öntöttvas (1) orientalizmus (4) ornamentika (37) oszlopfő (3) pálmaág (2) palmetta (2) papirusz (2) perspektíva (1) perzsa (1) pszichológia (3) publikáció (18) rajz (1) rajzoktatás (10) rajztankönyv (1) recenzió (1) rend (6) rendszer (7) reneszánsz (1) római (2) romanika (3) sarköy (1) steindl (1) stílus (1) stíluselmélet (4) struktúra (2) szamarkand (2) szerkesztés (7) szőnyegművészet (3) tárlatvezetés (3) térábrázolás (1) természet (11) tervezés (8) tervezéselmélet (4) test (4) török (2) útiélmény (3) velence (1) voluta (1) Címkefelhő

Díszítmények és ideák - az ornamentika virtuális tere

2011.09.25. 11:20 ZEBE

A pesti Új Városháza

Címkék: építészet reneszánsz neoreneszánsz historizmus díszítőművészet öntöttvas oszlopfő korinthoszi steindl épületornamentika

A pesti Új Városháza Steindl Imre terve szerint épült 1870 és 1875 között neoreneszánsz stílusban. A Fővárosi Közgyűlés az átadás éve, 1875 óta folyamatosan ebben az épületben ülésezik. Alább az épület külső és belső udvari honlokzatáról, illetve a Steindl tervei szerint Oettl Antal üzemében és a Ganz-gyárban készített öntöttvas szerkezetű lépcsőházról közlök képeket.

A Váci (egykori Lipót) utcai homlokzat (Váci u. 62-64.) a középrizalit két szélső tengelyében elhelyezkedő két kapuval.

Az utcai homlokzat első emeletének félköríves ikerablakait téglából kialakított szegmensívek keretezik, a boltíveket korinthoszi oszlopok tartják középen és a széleken. A második emelet egyenes és a harmadik emelet félköríves záródású ablakait kétoldalt lizénák határolják, melyeket reneszánsz stílusú terrakotta díszítés tagol. A harmadik emelet félköríves ablakait enyhe csúcsívben záródó, a homlokzat emeleti burkolatával azonos anyagú nyerstégla ívek keretezi.

A középrizalit első emeleti ikerablakai az ívmezőben rozettával. A homlokzat szélső  egységének első emeleti félköríves ablakait nyerstégla szegmensívek keretezik, a második emeleti egyenes záródású ablakok szalagkeretesek, a harmadik emeleti szintén egyenes záródású ablakok felett kagylómotívumos lunetták láthatók, melyeket enyén csúcsíves nyerstégla ívek zárnak le.

A középrizalit két szélső tengelyébe illesztett kapu azonos kiképzésű: reneszánsz stílusú faragott elemekkel és kovácsoltvas díszítésekkel.

A két kapu közül a 62. szám alattit használták/használják főbejáratként, ennek díszítése is gazdagabb a másikénál. A két kapubejáró közül ennek restaurálása történt meg teljes körűen. A román keresztboltozattal fedett, előcsarnokba vezető kapuátjáró reneszánsz stílusú groteszk ornamentikát mutat, a lunettákban kagylómotívummal.

A kapuátjáró az előcsarnokba vezet, melynek boltozati bordáit a lépcsőház öntöttvas szerkezetének folytatásakánt öntöttvas ívekkel erősítettek meg.

A lépcsőház nézete a földszintről, valamint az enyhe csúcsíveket tartó páros korinthoszi oszlopsor a harmadik emeleten.

Öntöttvas korinthoszi oszlopfők.

Az udvari homlokzat részletei.

Szólj hozzá!

2011.09.24. 07:51 ZEBE

Historizmus - általános bevezető

HISTORIZMUS ÉS ANTIKVITÁS

Schikedanz Albert – Herczog Fülöp

Műcsarnok
1895–1896

 

Schikedanz Albert

Szépművészeti Múzeum

1900–1906

 
 
 
Hittorff, Jacques Ignace
Restitution du temple d'Empédocle à Sélinonte, ou l'architecture polychrome chez les Grecs
Paris: Firmin Didot Frères, 1851
A selinuntei Empedoklész-templom helyreállítása, avagy a polikróm építészet a görögöknél
 
Fenger, Ludwig Peter
Dorische Polychromie: Untersuchungen über die Anwendung der Farbe auf dem dorischen Tempel
Berlin: Verlag von A. Ascher & Co., 1886
Dór polikrómia. A dór templomokon való színhasználat vizsgálata


 
Fragments d'architecture antique, d'après les relevés & restaurations des anciens pensionnaires de l'Académie de France à Rome
publiés sous la direction de H. D'Espouy
Paris: Charles Schmid, 1905
Ókori építészeti töredékek a római Francia Akadémia régi ösztöndíjasainak feltárásai és helyreállításai nyomán
 
 
HISTORIZMUS ÉS RENESZÁNSZ
 

August Stüler

Magyar Tudományos Akadémia

1862–1865
 
Ybl Miklós
Operaház
1876–1884
 
 

Rauscher Lajos

Mintarajztanoda

1875–1876
 
Petschacher Gusztáv
MÁV-Nyugdíjintézet
1879–1881

 

Campagnola, Hieronymus

Pilaster-Malereien in der Kirche St. Giustina zu Padua

Berlin: Verlag von Ernst Wasmuth, [c. 1880]
A páduai Sta Giustina-templom pilasztereinek festményei
 
 
HISTORIZMUS ÉS GÓTIKA
 

Schmahl Henrik

Rákóczi út 7.
1891

 

Schmahl Henrik

Párisi udvar
1909
 
 
 
Gailhabaud, Jules
L'architecture du Ve au XVIIe siécle et les arts qui en dépendent: la sculpture, la peinture murale, la peinture sur verre, la mosaique, la ferronnerie, etc.
Paris: A. Morel, 1869–1872
Az építészet és társművészetei az 5–17. század közötti időszakban: szobrászat, falfestészet, üvegfestészet, mozaik, fémművesség, stb.
 
Le moyen-age monumental et archéologique. Vues, détails et plans des monumens les plus remarquables de l’Europe
Paris: A. Hauser, 1842–1843
A középkor építészeti és régészeti emlékei. A legnevezetesebb európai emlékek látképei, részletei és alaprajzai
 
 
HISTORIZMUS ÉS ISZLÁM ÉPÍTÉSZET
 
 
Otto Wagner – Kallina Mór
Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga
18701872
 
Ludwig Förster
Dohány utcai zsinagóga
1854–1859
 
 
 
Bourgoin, Jules
Les arts arabes: architecture: menuiserie - bronzes - plafonds - revetements - marbres - pavements - vitraux - etc. avec une table descriptive et explicative et Le trait général de l'art arabes
Paris: Morel et Cie, 1873
Az arab művészetek. Építészet: asztalosság, bronztárgyak, mennyezetek, burkolatok, márványok, padlózatok, üvegek, stb., leíró és magyarázó szöveggel, kiegészítve az Általános tanulmány az arab művészetekről című írással
 
Prisse D’Avennes, Achille Constant
L'art arabe d'après les monuments du Kaire depuis le VIIe siècle jusqu'à la fin du XVIIIe
Paris: Morel, 1887
Arab művészet 7–13. századi kairói műemlékek alapján
 
 
STÍLUSPLURALIZMUS 
 

Alpár Ignác
A Városligeti Vajdahunyad Vár
(Történelmi épületcsoport)
1896 / 1907

 

Jones, Owen
The grammar of ornament
London: Published by Day and son Limited, 1856
Az ornamentika rendszere
 
Racinet, Albert
L'ornement polychrome: cent planches en couleurs or et argent
Paris: Librairie de Firmin Didot, 1872
A sokszínű díszítmény
 
Dolmetsch, Heinrich
Der Ormementenschatz ein Musterbuch stilvoller Ornamente aus allen Kunstepochen
Stuttgart: Hoffmann, 1889
Különböző stílusok motívumkincseinek mintakönyve minden művészeti korszakból

 

Szólj hozzá!

2011.04.13. 22:55 ZEBE

Az orvietói Dóm felmérési rajzai

Címkék: építészet középkori gótika ornamentika díszítőművészet romanika

Nyikolaj Benois (francia származású orosz építész, 1813–1898) Alekszandr Krakauval (orosz építész, 1817–1888) és Alekszandr Rezanovval (orosz építész, 1817–1887) együtt a szentpétervári Szépművészeti Akadémia ösztöndíjasaként járt Itáliában. A három építész végezte az orvietói dóm építészeti felmérését 1842 és 1846 között. A katedrális és annak felmérése nagy hatással volt Benois későbbi munkáira. Felmérésük eredményeit, az épület külső-, belső-, részlet- és metszetrajzait a párizsi Morel kiadó 30 kiváló minőségű színes és fekete-fehér litográfián közölte. Ezekből válogattam párat.

Benois, Nikolai: Monographie de la Cathédrale d'Orviéto / / par N. Benois; A. Resanoff et A. Krakau; Paris: A. Morel & Cie, 1874


Szólj hozzá!

2011.03.21. 23:01 ZEBE

Kozmateszk díszítés III.

Címkék: könyv építészet geometria publikáció ornamentika díszítőművészet kozmateszk

Még néhány lap Ferdinando Ongania (1842-1911) olasz fotográfus és könyvkiadó alapművéből a velencei Szent Márk-bazilikáról.

Ferdinando Ongania: La basilique de Saint-Marc: Venise étudiée au double point de vue de l'art et de l'histoire, sous la direction du prof. Camillo Boito; traduction d'Alfred Cruvellié; dirigé et édité par F. Ongania; Venezia: F. Ongania, 18811895; 14 kötet; ill., részben színes.

Szólj hozzá!

2011.03.13. 18:00 ZEBE

Kozmateszk díszítés II.

Címkék: könyv velence geometria ornamentika díszítőművészet mintakönyv mintarajztanoda kozmateszk

A kozmateszk díszítés témájában most egy 19. századi forrást ajánlok szintén a Magyar Képzőművészeti Egyetem Könyvtárának gyűjteményéből:

Ferdinando Ongania: La basilique de Saint-Marc: Venise étudiée au double point de vue de l'art et de l'histoire, sous la direction du prof. Camillo Boito; traduction d'Alfred Cruvellié; dirigé et édité par F. Ongania; Venezia: F. Ongania, 18811895; 14 kötet; ill., részben színes.

Ferdinando Ongania (olasz fotográfus, 1842–1911) a fényképezés mellett aktív könyvkiadói tevékenységet is folytatott. Az ő nevéhez fűződik a velencei Szent Márk-bazilika 19. század végén készült legteljesebb építészeti dokumentációjának megjelentetése. Az enciklopédikus jellegű, 14 részből álló összefoglaló egyik kötetében az épület kozmateszk díszítményeiről a színes litográfia technikájával készített részletgazdag műszaki felmérési dokumentáció látható.

    

Pár link Ferdinando Ongania fotóial:

http://www.sfmoma.org/artists/5155/artwork?artwork=100518

http://www.architecture.com/LibraryDrawingsAndPhotographs/PalladioAndTheVeneto/VenetianArchitecture/TheVenetianPalace/Renaissance/Renaissance2.aspx

http://www.architecture.com/LibraryDrawingsAndPhotographs/PalladioAndTheVeneto/VenetianArchitecture/OrientalInfluences/Altana/Altana1.aspx

Szólj hozzá!

2011.03.10. 14:56 ZEBE

Kozmateszk díszítés I.

Címkék: szerkesztés geometria publikáció ornamentika díszítőművészet kozmateszk

Mindig is rajongtam a geometrikus motívumokkal díszített felületekért és fantasztikus élményben volt részem, amikor művészettörténeti tanulmányaim megkezdése előtt meglátogathattam a római San Clemente-bazilikát. A különféle színű márványdarabokból kirakott egységes kompozíciót nyújtó geometrikus, elsősorban koncentrikus köreiről felismerhető díszítménytípusnak számos példája látható Itáliában a 12-13. századból.

Forrás: wikipedia.org

A témában egy spanyol építésznő, Paloma Pajares-Ayuela publikációját ismerem, amit előszeretettel ajánlok mindenkinek, ugyanis Cosmatesque Ornament. Flat Polychrome Geometric Patterns in Architecture című könyve a publikációk etalonját jelenti számomra. A szerző a témát nem pusztán elméleti-történeti szempontból, hanem a gyakorlat oldaláról is megközelíti, ugyanis a művében közölt illusztrációk egy részét saját maga készítette. A már hivatkozott római San Clemente-bazilika Schola Cantorumjának ortogonális felülnézeti képét a 19. századi építészeti grafika általános elterjedt és használt eszközével, a festményt rétegenként felépítő akvarell-technikával készítette. A dícsérő jelzők itt csupán csak a festmény után kulloghatnak - egyszóval azt a tárgyhoz-témához történő elmélyült, elkötelezetten historizáló szemléletet közvetíti, ami ma már szinte teljesen ismeretlen a műtárgyakhoz / műemlékekhez történő viszonyulásban (a könyv 2002-ben jelent meg, az akvarell 1993-ban készült). Szóval az említett publikációt azóta is etalonként tekintem, és melegen ajánlom a műtárgyakat kizárólag az elmélet felől közelítők számára, ugyanis a felmérési rajzok sajátkezű kivitelezése által a kutató is teljesen másként tekinthet kutatása tárgyára.

Forrás: tiles.org

Szólj hozzá!

2011.02.27. 15:02 ZEBE

Boszniai szőnyegélmények III. - Sarajevo

Címkék: perzsa iparművészet útiélmény ornamentika díszítőművészet szőnyegművészet

Szarajevó belvárosának egyik turisztikai helyszínén, a Morica Hanban (karaván szeráj) egy elsősorban perzsa szőnyegekre specializálódott üzletet, a Galerija Isfahant látogattuk meg. Iráni, szőnyegszövő családban felnőtt tulajdonosával személyesen is megismerkedhettünk, ő régész és művészettörténész is egyben. Mottója: "Since we believed that every carpet has a soul, every customer who buys our carpets becomes our friend." 

  

8 komment

2011.02.24. 14:06 ZEBE

Boszniai szőnyegélmények II. - Blagaj

Címkék: török iszlám meditáció iparművészet útiélmény ornamentika díszítőművészet szőnyegművészet

Blagaj kb. 10 km-re fekszik Mostartól, legfőbb nevezetessége, a 16. században épített dervis kolostor (Tekija) pedig a Buna folyó torkolatánál épült fel. A táncoló dervisek rendje (bektasi) számára emelt épület a folyótorkolat különleges természeti jelenségével együtt a világörökség részét képezi. Hasonlóan a mostari Biscevic-házhoz, a ház padlóját több rétegben fedik a Sarköy típusú, élénk vörös alapú kilimek. Ezen kívül a felső szintre vezető lépcsőt és a tekija előtt kiépített vendéglátóipari egység padjait is szőttesek borítják. Bár a hely ma turisztikai látványosságként működik egy igazán remek kis ajándéktárgyakat kínáló bolttal, a szent helyek nyugalma, ereje és a természetközeliség harmóniája sugárzik belőle.

  

Szólj hozzá!

2011.02.19. 21:30 ZEBE

Boszniai szőnyegélmények I. - Mostar

Címkék: török iparművészet útiélmény díszítőművészet szőnyegművészet sarköy

2009 nyarán jártunk Horvátországban, Bosznia-Hercegovinában és Montenegroban, ahol több meghatározó élményben volt részünk. Ami az ornamentikát illeti, Mostar, Blagaj és Szarajevo nyújtott meglepetéseket. Mostarban a Biscevic-ház több rétegben lerakott kilimjei lenyűgőzőek voltak, mint később megtudtam a budapesti Kilimboltostól, ezeket Sarköy-szőnyegeknek nevezik. A geometrikus mintázatú, gyakran életfamotívumot ábrázoló, jellemzően élénk vörös alapszínű kilimek a törökök által megszállt balkáni országokban, így Boszniában és Bulgáriában fordulnak elő. Nézegettem pár (magyar nyelvű) weboldalt, ahol szenvedélyesen foglalkoznak Bosznia-Hercegovinával, de a Biscevic-ház és a blagaji Tekkija kilimjei, úgy tűnik, egyenlőre engem ragadtak meg ennyire, hogy elemi élménként írjam le azokat.

  

2 komment

2011.02.03. 12:37 ZEBE

Mintalapok és cementlapok

Címkék: kutatás könyv kiállítás múzeum műértő recenzió műegyetem publikáció mome rajzoktatás ornamentika díszítőművészet cementlap mintakönyv mintarajztanoda

Január 24-én a FUGA-ban is véget ért az ornamentika-kiállítás, a mintalapok és a mintakönyvek épségben visszaérkeztek a Magyar Képzőművészeti Egyetem Könyvtárába és minden egyes darab lassan visszakerül az eredeti helyére. A mintalapok vissza a mintakönyvekbe és mappákba a sorszám szerinti helyükre, a könyvek pedig eredeti, még a 19. században kialakított szekrényeikbe.

Ezzel ez a kutatás és kiállítás lezárult, ez az anyag élőben, így, ilyen összetételében már nem látható többet, "csak" a Díszítmények és ideák vonzásában című könyv nyújtja azt a teljességet, ami ebben a témában pár hónapra összeállt.
 

A díszítés témája azért bennem dolgozik tovább, így ez a blog is folytatódik és egy rövid (vagy hosszabb ?) időre ez a felület marad az egyetlen, ahol szélesebb körben tudom megjelentetni ezzel kapcsolatos gondolataimat.

Folytatom rögtön egy recenzióval, ami 2010 decemberében jelent meg a Műértőben, a szerzője Révész Emese, a Magyar Képzőművészeti Egyetem Művészettörténeti Tanszékének adjunktusa. Sok szempontból is örültem ennek az írásnak, jóleső pozitív visszhangján túl legfőképp annak, hogy végre nyilvánosságot kapott egy általam is osztott nézet, nevezetesen a művészeti és rajzoktatás kutatásának fontossága, annak is 19. századi hangsúlya. Továbbra is úgy gondolom, hogy a Mintarajztanoda (az MKE elődintézménye), az Iparművészeti Iskola (a MOME elődintézménye) és a Királyi József Műegyetem (a BME elődintézménye) 19. századi történetében sokkal több közös vonás tárható fel, mint feltételeznénk.
 
Végül találtam egy érdekességet, illetve hogy pontos legyek, ez a kuriózum talált meg engem az alapító személyében: Magyar Cementlap Múzeum Erzsébeten. Egy holland művészettörténész, Simon Wintermans alapította ezt a kiállítóhelyet Baranyában, ahol ezt a 20. század elején népszerű burkolóanyagot minták szerinti rendezésben mutatja be. Bár még nem voltam ott, a képek alapján máris egyik kedvencemmé vált ez a hely. Közelít ahhoz az elképzeléshez, ahol egy kiállított tárgycsoport díszítettsége szerint van elrendezve. Íme.
 
 
 

3 komment

2011.01.11. 11:17 ZEBE

Tárlatvezetés a FUGA-ban: Díszítmények és ideák vonzásában

Címkék: kiállítás természet építészet tárlatvezetés formatan ornamentika díszítőművészet mintakönyv növénytan orientalizmus

2011. január 13-án, csütörtökön délután 4 órakor a FUGA-ban tárlatvezetést tart a kiállítás kurátora, Katona Júlia.

http://www.fuga.org.hu/diszitmenyek-es-ideak-vonzasaban-2

Amit ajánlhatok: Díszítőművészet a 19. századi építészek, designerek és rajztanárok szemével, egy kis rendszertan, egy kis orientalizmus, egy kis természetimádat, mindez számos dekoratív színes litográfia társaságában.

 

Szeretettel várok minden érdeklődőt!

Szólj hozzá!

2011.01.09. 20:42 ZEBE

Boldog Új Évet Kívánok!

Címkék: iszlám múzeum rendszer rend tervezés iparművészet geometria ornamentika díszítőművészet motívumképzés függődísz ikozaéder dodekaéder

Pár évvel ezelőtt, amikor az ornamentikával még sokkal inkább a gyakorlat, semmint az elmélet és a történetiség szempontjából foglalkoztam, terveztem néhány függődíszt. Ezek a dísztárgyak szabályos mértani testek, melyek felületét különféle mintákkal borítottam.

Az ünnepekre való - kissé megkésett - tekintettel illusztrációként mellékelek pár fotót az Iparművészeti Múzeum 2003-as karácsonyi kézműves vásárának installációjáról. A díszítmények között vannak geometrikus mintázatok is, pl. egy tizenkétlapú testet (dodekaéder) az iszlám díszítőművészetben gyakran fellelhető tízszög alapú mintával díszítettem.

A kézzel festett prototípus.

Boldog Új Évet Kívánok az ornamentikablog összes olvasójának!

Katona Júlia

Szólj hozzá!

2010.12.15. 13:23 ZEBE

Díszítmények és ideák vonzásában - a kiállítás a FUGA-ban

Címkék: kutatás könyv kiállítás könyvbemutató publikáció kiállításmegnyitó ornamentika díszítőművészet mintarajztanoda

Az ornamentika-kiállításnak 2010. december 20 és 2011. január 24 között a FUGA Budapesti Építészeti Központ ad helyet.

Megnyitó és beszélgetés: 2010. december 20., hétfő, 18 óra, FUGA Budapesti Építészeti Központ, Budapest, Petőfi Sándor u. 5.

A kiállítást megnyitja Kőnig Frigyes, a Magyar Képzőművészeti Egyetem rektora. A megnyitót követően Katona Júlia beszélget Marótzy Katalinnal, Prékopa Ágnessel és Ritoók Pállal.

 

 

A Magyar Képzőművészeti Egyetem Könyvtára közel 500 darabból álló reprezentatív díszítőművészeti könyvritkasággyűjteményt őriz. A Magyarországon egyedülálló könyvegyüttes darabjait a felsőfokú tanintézet tanárai és könyvtárőrei az iskola 1871-es alapításától kezdve gyűjtötték.
A Magyar Képzőművészeti Egyetem Könyvtára évek óta folyamatosan teszi közzé és mutatja be különgyűjteményeinek anyagát nyomtatott kiadványok formájában és kamarakiállítások keretében. Ebbe a folyamatba illeszkedik az ornamentikatörténeti könyvritkasággyűjtemény feldolgozása, melynek eredménye a Díszítmények és ideák vonzásában című, színes képekkel illusztrált annotált bibliográfia, Katona Júlia és György Judit munkája.
A könyv 466 mintakönyvet mutat be egy művészettörténeti tanulmány kíséretében. A kiállításon a jó állapotban lévő 19. századi könyvegyüttes leglátványosabb mintalapjai és mintakönyvei láthatók, így ez a nagyközönségtől mindeddig elzárt és látványos díszítőművészeti könyvritkasággyűjtemény most mind a művészetkedvelők, mind a kutatók számára megismerhetővé válik.
A díszítőművészeti tárgyú mintalapok és mintakönyvek a 19. század második felének általánosan elterjedt oktatási eszközei voltak a művészeti iskolákban. A gyűjtemény gerincét főleg ebben az időszakban született német, francia és angol nyelvű mintakönyvek alkotják és csak kisebb részben szerepelnek 20. századi kötetek. A gyűjtemény legkiemelkedőbb darabjai olyan híres 19. századi építész-szerzőktől származnak mint Owen Jones, Auguste Racinet és Heinrich Dolmetsch.

Kamarai tagok 0,5 kreditpontot igényelhetnek.

Szólj hozzá!

2010.12.02. 22:13 ZEBE

A rend bűvöletében – ornamentika kontra entrópia

Címkék: iszlám meditáció rendszer rend pszichológia káosz geometria struktúra ornamentika díszítőművészet

„Mert annak, ami szabályos, feltétlen hatalma van a rendetlenség fölött.” – nemrég olvastam puszta kedvtelésből Hamvas Béla Eksztázis (1960, Mérték 1., Medio kiadó, 1996) című esszéjét és ez a mondata többszörösen megerősítette egy korábbi elgondolásomat. E szerint a díszítés alapvető funkciója, valamint a díszítőelemek bizonyos rend, rendszer, szabályok, törvények, elvek szerinti alakítása pszichológiai értelemben a tudat rendezetlenségére vezethető vissza. A tudat rendezetlensége, a gondolatok szétszórtsága, a koncentrálás/koncentráltság hiánya, idegen szóval az entrópia Csíkszentmihályi Mihály remek, Flow című könyvében (Csíkszentmihályi Mihály: Flow. Az áramlat. A tökéletes élmény pszichológiája, 2001) leírtak szerint a lehető legtermészetesebb állapotunk. „Feltételezéseinkkel ellentétben az elme normális állapota a káosz. Gyakorlás és külső figyelemfelkeltő tárgy hiányában csak néhány percig vagyunk képesek valamire ráirányítani a gondolatainkat.” „Az entrópia a tudat normális állapota – olyan állapot, amely se nem hasznos, se nem kellemes... A jobbik módszer a tudat rendezetlenségének elkerülésére persze az, ha olyan szokásokat sajátítunk el, melyek elősegítik azt, hogy képesek legyünk gondolatfolyamainkat uralni...”

   

Egy szócikk szerint az entrópia, ami a hőtanban és az informatikában egy rendszer rendezetlenségi fokát írja le, 19. századi fogalom. Hamvas az Eksztázisról szóló művében ezt az állapotot „nyugtalan szétszórtság”ként írja le és az élet legmagasabb rendű céljaként fogalmazza meg ennek meghaladását. Sorra veszi ennek eszközeit, a különböző vallási hagyományok eksztázis-technikáit (orfika, szufi, zen, kabala, jóga), melyek közül ez utóbbit (jóga, meditáció, ászanák) tartja a legcélravezetőbbnek. Mindenesetre érdekes, hogy a rendezetlen tudatállapottal kapcsolatban ő is a „tudat szerkezetének helyreigazításáról, megváltoztatásáról” beszél: „A tudat szerkezetének megváltoztatása architekturális kérdés. Mert annak, ami szabályos, hatalma van a rendetlenség fölött… A felépítést a rend és az arány és a mérték gondolata vezeti.” – és ez az, ami szerintem a díszítési ösztön mozgatórugója.

A képek E. J. W. Menard Der Zeichenunterricht in der Volkschule (Rajzoktatás a népiskolában) 1883–1884-es tankönyvének színes illusztrációi.

 

Szólj hozzá!

2010.11.13. 13:06 ZEBE

Digitalizált ornamentikakönyvek

Címkék: könyv művészettörténet publikáció digitalizálás ornamentika díszítőművészet mintakönyv

Megintcsak a tárlatvezetések során felmerült egyik gondolatra fókuszálok és gyorsan leírom, mi a helyzet a neten fellelhető mintakönyvekkel mint forrásokkal. Ebben a blogban igyekszem összegyűjteni azokat a linkeket, amelyek egy-egy digitalizált, elsősorban 19. századi mintakönyvre mutatnak. Példaként megintcsak Owen Jones alapművének kiadási életútját kell idéznem. A The Grammar of Ornament című mű számos kiadást megélt még a 19. században, és több nyomtatott reprint kiadása is ismeretes a 20. századból. Azonban az ornamentikakönyvek 20. század második felében kiadott reprintjeinek legfőbb jellemzője a töredékesség, így Owen Jones műve is csonkítottan érhető el ezekben a kötetekben. A reprezentatív táblák mellett általában hiányoznak a könyv egészéhez tartozó és annak szerves részét képező képleírások és tanulmányok. A 19. század második felének mintakönyvei ugyanis nemcsak vizuálisan mutatták meg (fel)használóiknak és olvasóiknak amit a díszítőmotívumokról gondoltak, hanem írásos formában is közölték gondolatmeneteiket. Így joggal állítható, hogy a 19. század második felének mintakönyvei az ornamentikatörténet- és elmélet kiváló forrásai a művészettörténészek számára, hiszen "csupán" el kell olvasni az ott leírtakat.

Visszatérve a reprint kiadásokhoz és a digitalizált verziókhoz: a The Grammar of Ornament 1856-os kiadásának digitalizált változatát már régebben belinkeltem az oldalra, ami sajnos megintcsak egy töredékes verziója az egésznek. Viszont nemrégiben megtaláltam a mű egy 1868-as kiadását, ami már a képleírásokat és az egyes fejezetekhez írott tanulmányokat is tartalmazza, úgyhogy én ezt ajánlom mindenki figyelmébe:

www.illuminated-books.com/books/grammar.htm

Találtam egy blogot, amelynek szerzője hasonló érdeklődés mutat a mintakönyvek, egyáltalán, a könyvművészet iránt. Úgyhogy rögtön ajánlom is mindenkinek:

bibliodyssey.blogspot.com/2009/06/treasury-of-ornament-1.html

Heinrich Dolmetsch (Der Ornamentenschatz) és Auguste Racinet (L'Ornement Polychrome) mintakönyveinek egy-egy lapja.

Szólj hozzá!

2010.11.04. 11:01 ZEBE

Egy kiállítás képei - Díszítmények és idák vonzásában, MKE, Aula

Címkék: japán iszlám kiállítás görög természet középkori római egyiptomi geometria művészettörténet kiállításmegnyitó gótika tárlatvezetés formatan ornamentika díszítőművészet szamarkand mintakönyv mintarajztanoda romanika

Több tárlatvezetést követően most jut idő ismét arra, hogy itt a blogban is rögzítsem a történéseket. Visszatérésként mellékelek néhány enteriőrképet a Díszítmények és ideák vonzásában című kiállításról.

Az első műcsoport az iszlám ornamentikát mutatja be. Indításként bal oldalon Anton Andel morva festőművész, rajztanár Grundzüge der ornamentale Formenlehre (1880) című kötetének egyik lapja alapján készült molino látható.

A főfalon a történeti mintakönyvek klasszikus darabjainak mintalapjaiból látható válogatás: Owen Jones The Grammar of Ornament (1856) (balra) és George Ashdown Audsley Praktische Vorlagen (1893) (az előzőtől jobbra) lapjai láthatók.

A jobb oldali falon ókori egyiptomi és ókori görög-római díszítőmotívumok láthatók, középen a Pulszky-Fiscbach-féle A magyar házziipar díszítményei (1878) című kötet egyik reprezentatív táblájának felhasználásával készült molino.

 

Az ókori görög-római ornamentika bemutatásának folytatása.

A sarokban balra ókori görög-római ornamentika D'Espouy gyűjteménye nyomán, jobbra növényi formák felhasználásával készült mintatervek Maurice Verneuil mintakönyvéből, valamint természeti formákat bemutató falitáblák Carl Vogel mappájából és Owen Jones híres, The Grammar of Ornament (1856) című alapművének természeti formákat bemutató két lapja látható.

A történeti mintakönyveket bemutató főfal és pár ókori egyiptomi díszítményt ábrázoló lap Prisse D'Avennes francia orientalista Histoire de l'Art Égyptien (1878-1879) című monumentális munkájából.

A történeti mintakönyveket bemutató főfal (jobbra) és a gótikus ornamentikát reprezentáló négy, Schulek Frigyes tanár instrukciói alapján készült hallgatói rajz az 1880-1890-es évekből. A rajzokat Auguste Racinet L'Ornement Polychrome (1872) című kötetéből kiemelt két mintalap egészíti ki, valamint Hans Kolb Glasmalereien des Mittelalters und der Renaissance (c. 1890) című könyvének egyik lapja nyomán készült dekoratív molino szegélyezi balról.

A kiállítótér közepén elhelyezett összesen hét darab tárlóban azok a művek láthatók, amelyeket technikailag csak így tudtunk kiállítani, pl. a nem önálló mintalapokból álló, hanem fűzött vagy ragasztott könyvek. Itt a gótikus ornamentikát bemutató szekcióhoz tartozó tárló látható James Kellaway Colling, Carl Heideloff és Rudolf Redtenbacher műveivel.

A reneszánsz ornamentikának több okból nem jutott önálló szekció, így szükségesnek láttuk legalább egy, de annál jelentősebb művel reprezentálni ezt a korszakot, ez César Daly Décorations intérieurs (1880) című mintakönyve.

Szólj hozzá!

2010.10.22. 12:43 ZEBE

Tárlatvezetések a Díszítmények és ideák vonzásában című kiállításon

Címkék: könyv kiállítás képzőművészet könyvbemutató művészettörténet publikáció kiállításmegnyitó tárlatvezetés ornamentika díszítőművészet mintakönyv mintarajztanoda

 

A vezetést tartja Katona Júlia, a kiállítás kurátora és a Díszítmények és ideák vonzásában című könyv szerzője

Időpontok:

2010. október 25., 12 óra

2010. október 28., 17 óra

 

Helyszín: Magyar Képzőművészeti Egyetem, Aula

 

Szólj hozzá!

2010.10.21. 21:56 ZEBE

Díszítmények és ideák vonzásában - videók a megnyitóról és a könyvbemutatóról

Címkék: könyv kiállítás könyvbemutató publikáció kiállításmegnyitó díszítőművészet mintarajztanoda

A Díszítmények és ideák vonzásában című könyv bemutatójára és az ebből az alkalomból rendezett kiállítás megnyitójára a Magyar Képzőművészeti Egyetem Aulájában 2010. október 20-án került sor.

A kiállítást Kőnig Frigyes, a Magyar Képzőművészeti Egyetem rektora nyitotta meg:

A könyvet Sinkó Katalin művészettörténész mutatta be:

Szólj hozzá!

2010.10.13. 14:33 ZEBE

Díszítmények és ideák - kiállítás és könyvbemutató a Magyar Képzőművészeti Egyetemen

Címkék: kutatás könyv kiállítás könyvbemutató művészettörténet publikáció ornamentika mintakönyv mintarajztanoda

Végleges formát öltött a Díszítmények és ideák vonzásában című könyv bemutatójának minden eleme, így egy kis hallgatás után írom az esemény információit.

Katona Júlia és György Judit Díszítmények és ideák vonzásában című könyvbemutatójának és az ez alkalomból rendezett Díszítmények és ideák című kiállítás megnyitójának időpontja:

2010. október 20., 18 óra

Helyszín: Magyar Képzőművészeti Egyetem, Aula

A kiállítást megnyitja Kőnig Frigyes, a Magyar Képzőművészeti Egyetem rektora

A könyvet ismerteti: Sinkó Katalin művészettörténész

A könyv a helyszínen megvásárolható

A kiállítás 2010. november 4-ig tekinthető meg

A könyvbemutatóig és a kiállításmegnyitóig marad az online lapozgatás:

 

Szólj hozzá!

2010.10.05. 15:24 ZEBE

Lapok a Kreatív díszítőművészeti mintakönyvből

Címkék: könyv japán iszlám arab mór szerkesztés rendszer középkori fantázia geometria publikáció gótika formatan ornamentika díszítőművészet mintakönyv motívumképzés modularitás romanika

A díszítőmotívumok képzése, illetve fordítva: a minták szerkezetének geometriai alapú felfejtése mindig is foglalkoztatott és most, hogy a Publikációs listám összeállítása kapcsán ismét átlapoztam a Kreatív díszítőművészeti mintakönyvet, megint megragadta a fantáziámat egy mértani alapú díszítőművészeti rendszertan kidolgozásának lehetősége. Na ebbe már számosan beleőrültek. Mert ezen az úton elindulni és végighaladni mindenféle racionális megfontolástól elrugaszkodott megszállottsággal (obsession) egyenlő. Ugyanakkor hihetetlenül lebilincselő és fogvatartó szellemi tevékenység, egy végzetes játék.

Mindenesetre érdemesnek tartom néhány minta "boncolását" ebből a könyvből inspiratív jellege miatt idézni.

Íme:

A román kor díszítőművészete

 

A korai középkor díszítőművészete

 

A gótika díszítőművészete

 

Japán díszítőművészet

 

Az iszlám díszítőművészete

 

Szólj hozzá!

2010.09.16. 12:57 ZEBE

A díszítő elme és a díszítő kéz - ornamentikairodalom a XIX. században

Címkék: absztrakt iszlám természet szerkesztés pszichológia anatómia káosz tervezés grammatika geometria publikáció formatan ornamentika díszítőművészet mintakönyv stíluselmélet motívumképzés tervezéselmélet növénytan

Pár éve, még a Magyar Képzőművészeti Egyetem Könyvtárának díszítőművészeti könyvgyűjteménye teljes feldolgozása előtt, írtam egy cikket, amiben a 19. századi ornamentikairodalom főbb irányait vázoltam. Most, hogy elkezdtem összeállítani a publikációs listáimat, újra átolvastam az akkori anyagot, ami még most is remek kiindulópontként szolgál. Ezért úgy döntöttem, itt közlöm a Műértő 2005 decemberében megjelent írásának eredeti változatát a könnyebbség és áttekinthetőbb megjelenés kedvéért téma szerinti menüpontokba rendezve.

A díszítőművészeti mintakönyvek helye a művészeti könyvkiadás piacán

"... A legismertebb nemzetközi online könyváruház jelen pillanatban több száz díszítőművészeti kiadványt kínál, melynek javarésze tematikus alapon válogatott, rutinszerű másolásra buzdító, minimális információval kísért ornamens-kompiláció. Elvétve felfedezhetünk egy-egy teoretikus művet, ám az ornamentika-elméleti és a szimpla mintareprodukcióra szorítkozó művek aránya hozzávetőlegesen 5 : 100. Ez a számarány ugyanakkor híven tükrözi az ornamentikáról való gondolkodás általános jellegét ..."

Az ornamentikáról való gondolkodás általános jellemzői

"... Az ornamentikáról való gondolkodást alapvetően annak tárgyhoz kötött, alkalmazott jellege determinálja. Továbbá az a tény, hogy az ornamentális formák gyakran a különféle stílusok azonosítására szolgáló stílusjegyekként szerepelnek, így hű másolásukkal a stílusfolytonosság fenntartóiként értelmezhetők. Ezek a szempontok, úgy tűnik, örökérvényűek ..."

A káoszelmélet díszítőművészeti adaptációja

"... A káoszelmélet díszítőművészeti adaptációja saját olvasatomban az ornamentális formák értelmezésének további lehetőségeit nyújtja. A díszítőelemeknek bizonyos rend, rendszer, szabályok, törvények, elvek szerinti alakítása pszichológiai értelemben a tudat rendezetlenségére vezethető vissza. Ebben az összefüggésben az ornamentika a kaotikus tudati állapot elkerülését szolgáló lehetséges vizuális eszközök egyikének tekinthető ..."

A 19. századi ornamentikairodalom főbb aspektusai

"... Az alábbiakban a 19. századi ornamentika irodalomnak azokat az aspektusait mutatom be, melyek az ornamentikát és a díszítőművészeti formaképzést egy adott rendszerben értelmezik és azokban a rendteremtés egy-egy lehetséges vizuális eszközét látják és láttatják ..."

Természet és ornamentika - Owen Jones

"... A Természet rendjét alapul vevő szemléletével Jones egyúttal újraértelmezte az antikvitásban gyökerező ciklikus művészetfelfogást is. A mintakönyvben az antikvitás–reneszánsz–klasszicizmus vonalán rendeződő hagyományos periodizáció érvényét veszti, a súlypontok addig ismeretlen művészeti korszakokra és területekre kerülnek át. Ezekkel az eltolódásokkal Jones fellazította az európai művészet szűk kereteit és a keleti népek művészetére immár nem egzotikumként, hanem az európai magas művészetek egyenrangú partnereként, sőt esetenként követendő mintaként tekintett ..."

Grammatika, geometria és ornamentika - Jules Bourgoin

"... A következetesen végigvezetett formaképzés kevés 19. századi díszítőművészeti mintakönyv sajátja. Ehhez az a fajta analitikus gondolkodásmód szükséges, ami az iszlám ornamentikán edzett elmét jellemzi. A francia mintakönyvszerzők sorában az építész és művészetteoretikus Bourgoin volt az első, aki analitikus módon közelített a díszítőművészethez ..."

Anatómia, geometria és ornamentika - Lewis Foreman Day

"... Day felfogásában a geometriai, azon belül is a síkgeometriai tudás a designer munkaeszköze. Egy olyan eszköz, melyet a tervező kétszeres előnnyel forgathat: használhatja egyrészt a megismerés, másrészt a teremtés eszközeként. Segítségével a grafikai tervezést tanuló növendék feltárhatja és megismerheti a tradicionális díszítőformák bármelyikének struktúráját, valamint elindulhat az önálló motívumképzés útján. Az egyik esetben a mintákat szétdarabolja, a másik esetben elemeiből illeszti össze ..."

Szólj hozzá!

2010.08.26. 22:03 ZEBE

Sok kép, zéró teória

Címkék: iparművészet ornamentika díszítőművészet mintakönyv

A képrészletek Édouard Lievre Les arts décoratifs à toutes les époques (Paris, A. Morel, 1870) című mintakönyvéből valók.

           

Szólj hozzá!

2010.08.22. 13:34 ZEBE

"Ornamentális szélcsend"

Címkék: rajz építészet iparművészet rajzoktatás ornamentika díszítőművészet

“Ornamentális szélcsend”, “ornamentális kedv”, “ornamentális inger” – legutóbbi olvasmányaim legértékesebb és legtalálóbb felfedezései ezek a rendhagyó szóösszetételek. Az “ornamentális szélcsend” egy rendkívül eredeti, ugyanakkor kevéssé ismert grafikusművész és rajzpedagógus, Jaschik Álmos (1885–1950) szellemes terminusa a Mai iparművészetünk keresztmetszete című írásából (1927). Jaschik olyan korszakokra, “fejlődési periódusokra” érti az “ornamentális szélcsendet”, ahol “az ipar technológiai és tektonikai részének szerkezeti alapelvei stabilizálódtak” és ennek kísérőjelensége volt a “konstrukció szerkezetét hangsúlyozó ornamentika”. Tehát egy-egy új stílus formakincsének kibontakozása előtti, az előzőt az unalomig ismétlő ornamentális állapotot ért rajta. Ugyanakkor az “ornamentális szélcsend” időszakának tekinthető a századfordulót követő pár évtized is, ami Adolf Loosnak (1870–1933) az 1900-as évek elején elhangzott állítását (“Az ornamentika bűn.”) követte. Jaschik tevékenységének legaktívabb korszaka éppen a konstruktív és modern tendenciák idejére esik, így az általános áramlatok közegében kifejtett, az ornamentika fontosságát hangsúlyozó gondolatai és rajzoktatási koncepciója különösen értékes elemként jelenik meg az 1920-as, 1930-as években. Az ornamentikáról vallott nézeteit több írásában fejti ki, melyek gondolatfűzésükben egyenesági, szervesen kapcsolódó leszármazottai Huszka József (1854–1934) és Gróh István (1867–1936) tevékenységének.

   

 

Szólj hozzá!

2010.08.09. 14:01 ZEBE

Videó - Díszítmények és ideák vonzásában

Címkék: könyv könyvbemutató ornamentika díszítőművészet mintakönyv

Készült egy kezdetleges házivideó a könyvről, hogy a megjelenésig is látható legyen:

Tartalomjegyzék

Impresszum

  

Szólj hozzá!

2010.08.07. 14:01 ZEBE

Megjelent a Díszítmények és ideák vonzásában című könyv

Címkék: könyv kiállítás könyvbemutató ornamentika díszítőművészet mintakönyv

A napokban vettem kézhez a Díszítmények és ideák vonzásában című könyv első példányát és kissé nosztalgikusan konstatáltam magamban, hogy ismét véget ért egy fontos periódus az életemben és ezzel egyidőben egy újabb indult el. Örülök, hogy eljutottunk idáig, hiszen részemről egy több mint kétéves munka zárult le és öltött formát ezzel a publikációval. A könyv megjelenésével az ornamentika-blog életében is változás áll be, hiszen innentől kezdve szeretném e webhelyet a könyv határain túllépve általában az ornamentika témakörének szentelni újabb területek, témák, korszakok és elméletek körüljárásával és bemutatásával.

A könyv borítója így néz ki, a kiadványterv Blaskó János (Optical Illusions) munkája. Mivel ez a mű a Magyar Képzőművészeti Egyetem kiadványa, így az intézmény Könyvtárában (Budapest, Andrássy út 69-71.) vásárolható meg, de legkorábban csak szeptembertől, hiszen az épület augusztusban zárva van. A könyv bemutatójára 2010 őszén kerül sor az Egyetem Aulájában egy, 19-20. századi mintakönyvekből és mintalapokból rendezett kiállítás keretében. Az esemény pontos dátumát természetesen külön is jelzem és a blogolvasókat is szívesen látjuk.

Készítettem néhány fotót a könyvről, ezeket a megjelenésig ízelítőként közzé is teszem. Az első négy kép a tanulmányból való, szintén négyet mutatok a színes táblák közül, egyet-egyet a bibliográfiai részből (egy építészeti, egy iparművészeti és egy formatani vonatkozásút). 

    

Az az érdekes, hogy több mint 500 könyv áttekintése és majd' 250 annotáció megírása után úgy érzem, hogy igen széles rálátásom van erre az anyagra, azonban az egyes résztémák kutatása még csak most kezdődik.

 

 

3 komment

süti beállítások módosítása