Megintcsak a tárlatvezetések során felmerült egyik gondolatra fókuszálok és gyorsan leírom, mi a helyzet a neten fellelhető mintakönyvekkel mint forrásokkal. Ebben a blogban igyekszem összegyűjteni azokat a linkeket, amelyek egy-egy digitalizált, elsősorban 19. századi mintakönyvre mutatnak. Példaként megintcsak Owen Jones alapművének kiadási életútját kell idéznem. A The Grammar of Ornament című mű számos kiadást megélt még a 19. században, és több nyomtatott reprint kiadása is ismeretes a 20. századból. Azonban az ornamentikakönyvek 20. század második felében kiadott reprintjeinek legfőbb jellemzője a töredékesség, így Owen Jones műve is csonkítottan érhető el ezekben a kötetekben. A reprezentatív táblák mellett általában hiányoznak a könyv egészéhez tartozó és annak szerves részét képező képleírások és tanulmányok. A 19. század második felének mintakönyvei ugyanis nemcsak vizuálisan mutatták meg (fel)használóiknak és olvasóiknak amit a díszítőmotívumokról gondoltak, hanem írásos formában is közölték gondolatmeneteiket. Így joggal állítható, hogy a 19. század második felének mintakönyvei az ornamentikatörténet- és elmélet kiváló forrásai a művészettörténészek számára, hiszen "csupán" el kell olvasni az ott leírtakat.
Visszatérve a reprint kiadásokhoz és a digitalizált verziókhoz: a The Grammar of Ornament 1856-os kiadásának digitalizált változatát már régebben belinkeltem az oldalra, ami sajnos megintcsak egy töredékes verziója az egésznek. Viszont nemrégiben megtaláltam a mű egy 1868-as kiadását, ami már a képleírásokat és az egyes fejezetekhez írott tanulmányokat is tartalmazza, úgyhogy én ezt ajánlom mindenki figyelmébe:
www.illuminated-books.com/books/grammar.htm
Találtam egy blogot, amelynek szerzője hasonló érdeklődés mutat a mintakönyvek, egyáltalán, a könyvművészet iránt. Úgyhogy rögtön ajánlom is mindenkinek:
bibliodyssey.blogspot.com/2009/06/treasury-of-ornament-1.html
Heinrich Dolmetsch (Der Ornamentenschatz) és Auguste Racinet (L'Ornement Polychrome) mintakönyveinek egy-egy lapja.
