HTML

Díszítmények és ideák

Díszítőmotívumok, természeti formák, történeti stílusok – ahogyan a 19. század építészei látták. A projektblogban nyomon követhető egy képzőművészeti könyv születése a kezdetektől a megvalósulásig, az ötlettől a kivitelezésig.

Feedek

Friss topikok

Múzeumok, gyűjtemények

Érdekes blogok

Címkék

absztrakt (3) akanthuszlevél (1) anatómia (2) arab (2) axonometria (1) cementlap (1) chinoiserie (1) dekonstrukció (2) design (4) digitalizálás (4) díszítőművészet (50) dodekaéder (1) egyiptomi (4) építészet (17) épületornamentika (1) fantázia (2) formatan (16) fotográfia (2) függődísz (2) geometria (21) görög (3) gótika (4) grammatika (2) historizmus (1) ikozaéder (1) informatika (3) ión (1) iparművészet (9) iszlám (12) japán (2) japonaiserie (1) játék (1) káosz (3) kariatída (1) képzőművészet (4) kiállítás (11) kiállításmegnyitó (4) könyv (26) könyvbemutató (9) korinthoszi (2) középkori (4) kozmateszk (3) kutatás (5) liliom (1) lótusz (3) magyar (1) markó (1) meditáció (3) megyik (1) mintakönyv (28) mintarajztanoda (9) modularitás (3) mome (1) mór (2) motívumképzés (12) műegyetem (1) műértő (1) művészettörténet (10) múzeum (5) neoreneszánsz (1) növény (2) növénytan (3) ókor (1) öntöttvas (1) orientalizmus (4) ornamentika (37) oszlopfő (3) pálmaág (2) palmetta (2) papirusz (2) perspektíva (1) perzsa (1) pszichológia (3) publikáció (18) rajz (1) rajzoktatás (10) rajztankönyv (1) recenzió (1) rend (6) rendszer (7) reneszánsz (1) római (2) romanika (3) sarköy (1) steindl (1) stílus (1) stíluselmélet (4) struktúra (2) szamarkand (2) szerkesztés (7) szőnyegművészet (3) tárlatvezetés (3) térábrázolás (1) természet (11) tervezés (8) tervezéselmélet (4) test (4) török (2) útiélmény (3) velence (1) voluta (1) Címkefelhő

Díszítmények és ideák - az ornamentika virtuális tere

2010.12.02. 22:13 ZEBE

A rend bűvöletében – ornamentika kontra entrópia

Címkék: iszlám meditáció rendszer rend pszichológia káosz geometria struktúra ornamentika díszítőművészet

„Mert annak, ami szabályos, feltétlen hatalma van a rendetlenség fölött.” – nemrég olvastam puszta kedvtelésből Hamvas Béla Eksztázis (1960, Mérték 1., Medio kiadó, 1996) című esszéjét és ez a mondata többszörösen megerősítette egy korábbi elgondolásomat. E szerint a díszítés alapvető funkciója, valamint a díszítőelemek bizonyos rend, rendszer, szabályok, törvények, elvek szerinti alakítása pszichológiai értelemben a tudat rendezetlenségére vezethető vissza. A tudat rendezetlensége, a gondolatok szétszórtsága, a koncentrálás/koncentráltság hiánya, idegen szóval az entrópia Csíkszentmihályi Mihály remek, Flow című könyvében (Csíkszentmihályi Mihály: Flow. Az áramlat. A tökéletes élmény pszichológiája, 2001) leírtak szerint a lehető legtermészetesebb állapotunk. „Feltételezéseinkkel ellentétben az elme normális állapota a káosz. Gyakorlás és külső figyelemfelkeltő tárgy hiányában csak néhány percig vagyunk képesek valamire ráirányítani a gondolatainkat.” „Az entrópia a tudat normális állapota – olyan állapot, amely se nem hasznos, se nem kellemes... A jobbik módszer a tudat rendezetlenségének elkerülésére persze az, ha olyan szokásokat sajátítunk el, melyek elősegítik azt, hogy képesek legyünk gondolatfolyamainkat uralni...”

   

Egy szócikk szerint az entrópia, ami a hőtanban és az informatikában egy rendszer rendezetlenségi fokát írja le, 19. századi fogalom. Hamvas az Eksztázisról szóló művében ezt az állapotot „nyugtalan szétszórtság”ként írja le és az élet legmagasabb rendű céljaként fogalmazza meg ennek meghaladását. Sorra veszi ennek eszközeit, a különböző vallási hagyományok eksztázis-technikáit (orfika, szufi, zen, kabala, jóga), melyek közül ez utóbbit (jóga, meditáció, ászanák) tartja a legcélravezetőbbnek. Mindenesetre érdekes, hogy a rendezetlen tudatállapottal kapcsolatban ő is a „tudat szerkezetének helyreigazításáról, megváltoztatásáról” beszél: „A tudat szerkezetének megváltoztatása architekturális kérdés. Mert annak, ami szabályos, hatalma van a rendetlenség fölött… A felépítést a rend és az arány és a mérték gondolata vezeti.” – és ez az, ami szerintem a díszítési ösztön mozgatórugója.

A képek E. J. W. Menard Der Zeichenunterricht in der Volkschule (Rajzoktatás a népiskolában) 1883–1884-es tankönyvének színes illusztrációi.

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://ornamentika.blog.hu/api/trackback/id/tr62489421

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.