HTML

Díszítmények és ideák

Díszítőmotívumok, természeti formák, történeti stílusok – ahogyan a 19. század építészei látták. A projektblogban nyomon követhető egy képzőművészeti könyv születése a kezdetektől a megvalósulásig, az ötlettől a kivitelezésig.

Feedek

Friss topikok

Múzeumok, gyűjtemények

Érdekes blogok

Címkék

absztrakt (3) akanthuszlevél (1) anatómia (2) arab (2) axonometria (1) cementlap (1) chinoiserie (1) dekonstrukció (2) design (4) digitalizálás (4) díszítőművészet (50) dodekaéder (1) egyiptomi (4) építészet (17) épületornamentika (1) fantázia (2) formatan (16) fotográfia (2) függődísz (2) geometria (21) görög (3) gótika (4) grammatika (2) historizmus (1) ikozaéder (1) informatika (3) ión (1) iparművészet (9) iszlám (12) japán (2) japonaiserie (1) játék (1) káosz (3) kariatída (1) képzőművészet (4) kiállítás (11) kiállításmegnyitó (4) könyv (26) könyvbemutató (9) korinthoszi (2) középkori (4) kozmateszk (3) kutatás (5) liliom (1) lótusz (3) magyar (1) markó (1) meditáció (3) megyik (1) mintakönyv (28) mintarajztanoda (9) modularitás (3) mome (1) mór (2) motívumképzés (12) műegyetem (1) műértő (1) művészettörténet (10) múzeum (5) neoreneszánsz (1) növény (2) növénytan (3) ókor (1) öntöttvas (1) orientalizmus (4) ornamentika (37) oszlopfő (3) pálmaág (2) palmetta (2) papirusz (2) perspektíva (1) perzsa (1) pszichológia (3) publikáció (18) rajz (1) rajzoktatás (10) rajztankönyv (1) recenzió (1) rend (6) rendszer (7) reneszánsz (1) római (2) romanika (3) sarköy (1) steindl (1) stílus (1) stíluselmélet (4) struktúra (2) szamarkand (2) szerkesztés (7) szőnyegművészet (3) tárlatvezetés (3) térábrázolás (1) természet (11) tervezés (8) tervezéselmélet (4) test (4) török (2) útiélmény (3) velence (1) voluta (1) Címkefelhő

Díszítmények és ideák - az ornamentika virtuális tere

2010.08.22. 13:34 ZEBE

"Ornamentális szélcsend"

Címkék: rajz építészet iparművészet rajzoktatás ornamentika díszítőművészet

“Ornamentális szélcsend”, “ornamentális kedv”, “ornamentális inger” – legutóbbi olvasmányaim legértékesebb és legtalálóbb felfedezései ezek a rendhagyó szóösszetételek. Az “ornamentális szélcsend” egy rendkívül eredeti, ugyanakkor kevéssé ismert grafikusművész és rajzpedagógus, Jaschik Álmos (1885–1950) szellemes terminusa a Mai iparművészetünk keresztmetszete című írásából (1927). Jaschik olyan korszakokra, “fejlődési periódusokra” érti az “ornamentális szélcsendet”, ahol “az ipar technológiai és tektonikai részének szerkezeti alapelvei stabilizálódtak” és ennek kísérőjelensége volt a “konstrukció szerkezetét hangsúlyozó ornamentika”. Tehát egy-egy új stílus formakincsének kibontakozása előtti, az előzőt az unalomig ismétlő ornamentális állapotot ért rajta. Ugyanakkor az “ornamentális szélcsend” időszakának tekinthető a századfordulót követő pár évtized is, ami Adolf Loosnak (1870–1933) az 1900-as évek elején elhangzott állítását (“Az ornamentika bűn.”) követte. Jaschik tevékenységének legaktívabb korszaka éppen a konstruktív és modern tendenciák idejére esik, így az általános áramlatok közegében kifejtett, az ornamentika fontosságát hangsúlyozó gondolatai és rajzoktatási koncepciója különösen értékes elemként jelenik meg az 1920-as, 1930-as években. Az ornamentikáról vallott nézeteit több írásában fejti ki, melyek gondolatfűzésükben egyenesági, szervesen kapcsolódó leszármazottai Huszka József (1854–1934) és Gróh István (1867–1936) tevékenységének.

   

 

Nagy hatással voltak rám Jaschik írásai, ill. tanítványainak visszaemlékezései. Jaschik 1920-tól egészen haláláig, 1950-ig vezette azt az iparművészeti magániskolát, ahonnan olyan grafikusok kerültek ki mint pl. Urai Erika, akinek könyvillusztrációi még számomra is eleven gyerekkori emlékeket idéznek. Már a “Tanár Úr” saját írásaiból (Népművészetünk, 1914; Mai iparművészetünk keresztmetszete című írásából, 1927; Az ornamentika válsága, 1927) is átsugárzott az az eleven szellemiség, ami most is élő jelenségként tekinthető. Tanítványai visszaemlékezési is ezt támasztják alá, ami csak tovább árnyalja egy jelentős grafikus személyiségrajzát.

 

Az is lenyűgözött, ahogyan Jaschik tágabb összefüggésekbe ágyazta gondolatmenetét az ornamentikáról. Írásaiban kibontakozott egy komoly írói kvalitásokkal rendelkező művész gondolatvilága, és az azokon átsugárzó lendület és dinamika őrült élvezetes és igazi élménnyé tette az olvasást. Jaschik sokoldalúsága nem csak gondolkodói, művészi, pedagógusi tudását, hanem írói adottságait is magában foglalja, ami a mai kortárs viszonyokat tekintve igencsak elgondolkoztató. Ezt a jelenséget megragadva az ornamentikáról író-gondolkodó rajzpedagógus személyiségek sorában Huszka írásai állnak talán a legtávolabb tőlem; bár írói értékei elvitathatatlanok, mégiscsak egyértelmű a kötődésük a 19. századhoz. Gróh István írásai alapján is, habár nem annyira magukkal ragadóak mint Jaschikéi, szintén egy írástudó személyiség képe rajzolódik ki. Ezen a gondolatmeneten továbbhaladva, a további ornamentikakutatások tekintetében az jutott eszembe, hogy az ornamentikairodalmi műveket alapvetően szét kellene választani a művészettörténészek teoretikus-történeti szemléletű műveire és a művészek-rajztanárok gyakorlati jellegű írásaira. Két totálisan más megközelítése ugyanannak a témának.

 

A képek Bán Tibor (1894–?) Ékítménytan (1931) című művéből valók, amihez Jaschik Álmos írt előszót. Bán Tibor festőművész és rajztanár, a Műegyetem Rajzi és Tervezési tanszékének ékítménytant oktató tanársegédje volt. Összefoglaló ornamentikatörténeti műve a hazai építészképzés speciális hézagát pótolta, hiszen az építészetoktatás formaismereti tárgyainál még a 20. század első felében is erőteljes igényként lépett fel a díszítőművészeti alapismeretek elsajátítása.

 

   

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://ornamentika.blog.hu/api/trackback/id/tr762238831

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.