HTML

Díszítmények és ideák

Díszítőmotívumok, természeti formák, történeti stílusok – ahogyan a 19. század építészei látták. A projektblogban nyomon követhető egy képzőművészeti könyv születése a kezdetektől a megvalósulásig, az ötlettől a kivitelezésig.

Feedek

Friss topikok

Múzeumok, gyűjtemények

Érdekes blogok

Címkék

absztrakt (3) akanthuszlevél (1) anatómia (2) arab (2) axonometria (1) cementlap (1) chinoiserie (1) dekonstrukció (2) design (4) digitalizálás (4) díszítőművészet (50) dodekaéder (1) egyiptomi (4) építészet (17) épületornamentika (1) fantázia (2) formatan (16) fotográfia (2) függődísz (2) geometria (21) görög (3) gótika (4) grammatika (2) historizmus (1) ikozaéder (1) informatika (3) ión (1) iparművészet (9) iszlám (12) japán (2) japonaiserie (1) játék (1) káosz (3) kariatída (1) képzőművészet (4) kiállítás (11) kiállításmegnyitó (4) könyv (26) könyvbemutató (9) korinthoszi (2) középkori (4) kozmateszk (3) kutatás (5) liliom (1) lótusz (3) magyar (1) markó (1) meditáció (3) megyik (1) mintakönyv (28) mintarajztanoda (9) modularitás (3) mome (1) mór (2) motívumképzés (12) műegyetem (1) műértő (1) művészettörténet (10) múzeum (5) neoreneszánsz (1) növény (2) növénytan (3) ókor (1) öntöttvas (1) orientalizmus (4) ornamentika (37) oszlopfő (3) pálmaág (2) palmetta (2) papirusz (2) perspektíva (1) perzsa (1) pszichológia (3) publikáció (18) rajz (1) rajzoktatás (10) rajztankönyv (1) recenzió (1) rend (6) rendszer (7) reneszánsz (1) római (2) romanika (3) sarköy (1) steindl (1) stílus (1) stíluselmélet (4) struktúra (2) szamarkand (2) szerkesztés (7) szőnyegművészet (3) tárlatvezetés (3) térábrázolás (1) természet (11) tervezés (8) tervezéselmélet (4) test (4) török (2) útiélmény (3) velence (1) voluta (1) Címkefelhő

Díszítmények és ideák - az ornamentika virtuális tere

2010.06.03. 13:40 ZEBE

Hogyan boncoljunk mintákat? Egy bizarr gondolatmenet

Címkék: design test szerkesztés tervezés geometria formatan díszítőművészet tervezéselmélet

Bizarr – ezt a jelzőt használtam a 16. századi holland Vredeman de Vries emberi test-formájú díszítményeinek, a kariatídáknak leírására. Bizarr, látványban. Most egy olyan szerzőt választottam, akinek nem a tervei, hanem a gondolatmenete meghökkentő. A 19. századi angol Lewis Foreman Day (1845–1910) jegyzett designer és elméletíró volt, egyben a londoni School of Design (a mai Royal College of Art) előadója. Indított egy tankönyvsorozatot az 1880-as években Text Books of Ornamental Design címmel, amelyben ilyen könyvcímek szerepeltek: The Anatomy of Pattern (A minta anatómiája), The Planning of Ornament (Díszítménytervezés), The Application of Ornament (A díszítmény alkalmazása), Some Principles of Every-day Art (A mindennapok művészetének néhány alapelve) és Nature in Ornament (Természet az ornamentikában).

      

Ezek közül az első (The Anatomy of Pattern) a legérdekesebb és egyben legrendhagyóbb. Egy tervezéselméleti és gyakorlati útmutatásokat is tartalmazó könyv 1887-ből, amelyben a szerző az ornamentális formákat bizarr módon az emberi testhez hasonló organikus egészként képzeli el: a díszítmények élő, szerves képződményekként tárulnak elénk, olyanok, akár a testünk. Az ornamens „csontvázát” ebben a gondolatkörben az egymást bizonyos szisztéma alapján keresztező vonalhálók alkotják, amelyekre a szerves természeti jelenségeken alapuló motívumok, például a levéldíszek úgy fonódnak rá, ahogyan az izmok tapadnak a csontozatra. Így nyer értelmet a “minta anatómiája” szókapcsolat, továbbá a Pattern dissection fejezetcím, amely mintaelemzésként éppúgy fordítható, mint mintaboncolásként.

 

A mintaboncolás ajánlott eszköze, a bonckés pedig nem más, mint a síkgeometria. Ha a grafikai tervezést tanuló növendék, a későbbi designer rendelkezik ezzel a készséggel, akkor kétélű sebészkését kétszeres előnnyel forgathatja: használhatja egyrészt a megismerés, másrészt a teremtés eszközeként. Segítségével könnyen feltárhatja és megismerheti a tradicionális díszítőformák bármelyikének struktúráját, valamint elindulhat az önálló motívumképzés útján. Az egyik esetben a mintákat szétdarabolja, a másik esetben elemeiből illeszti össze.

 

Bizarr, bámulatos, nagyon is eredeti és egyben jellemzően 19. századi ez a gondolatmenet, hiszen van benne egy jó adag biologizmus és egy lapátnyi  absztrakció is.

 

A képrészletek Lewis Foreman Day The Anatomy of Pattern (1887) című tankönyvéből származnak.

1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://ornamentika.blog.hu/api/trackback/id/tr252053372

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.