HTML

Díszítmények és ideák

Díszítőmotívumok, természeti formák, történeti stílusok – ahogyan a 19. század építészei látták. A projektblogban nyomon követhető egy képzőművészeti könyv születése a kezdetektől a megvalósulásig, az ötlettől a kivitelezésig.

Feedek

Friss topikok

Múzeumok, gyűjtemények

Érdekes blogok

Címkék

absztrakt (3) akanthuszlevél (1) anatómia (2) arab (2) axonometria (1) cementlap (1) chinoiserie (1) dekonstrukció (2) design (4) digitalizálás (4) díszítőművészet (50) dodekaéder (1) egyiptomi (4) építészet (17) épületornamentika (1) fantázia (2) formatan (16) fotográfia (2) függődísz (2) geometria (21) görög (3) gótika (4) grammatika (2) historizmus (1) ikozaéder (1) informatika (3) ión (1) iparművészet (9) iszlám (12) japán (2) japonaiserie (1) játék (1) káosz (3) kariatída (1) képzőművészet (4) kiállítás (11) kiállításmegnyitó (4) könyv (26) könyvbemutató (9) korinthoszi (2) középkori (4) kozmateszk (3) kutatás (5) liliom (1) lótusz (3) magyar (1) markó (1) meditáció (3) megyik (1) mintakönyv (28) mintarajztanoda (9) modularitás (3) mome (1) mór (2) motívumképzés (12) műegyetem (1) műértő (1) művészettörténet (10) múzeum (5) neoreneszánsz (1) növény (2) növénytan (3) ókor (1) öntöttvas (1) orientalizmus (4) ornamentika (37) oszlopfő (3) pálmaág (2) palmetta (2) papirusz (2) perspektíva (1) perzsa (1) pszichológia (3) publikáció (18) rajz (1) rajzoktatás (10) rajztankönyv (1) recenzió (1) rend (6) rendszer (7) reneszánsz (1) római (2) romanika (3) sarköy (1) steindl (1) stílus (1) stíluselmélet (4) struktúra (2) szamarkand (2) szerkesztés (7) szőnyegművészet (3) tárlatvezetés (3) térábrázolás (1) természet (11) tervezés (8) tervezéselmélet (4) test (4) török (2) útiélmény (3) velence (1) voluta (1) Címkefelhő

Díszítmények és ideák - az ornamentika virtuális tere

2010.03.15. 16:20 ZEBE

A természet és ami mögötte van

Címkék: természet ornamentika díszítőművészet mintakönyv

A 19. század építész mintakönyvszerzői sajátosan viszonyultak a természethez. A természet fontosságának hangsúlyozása első látásra azt sugallja, hogy szinte panteisztikus módon fordultak a természeti környezet felé. Azonban a szövegeket végigolvasva az derül ki, hogy a Természetből leginkább a rendezőelveket emelték ki,  és adaptálták az épített és díszített környezetre. Így a kor biologizmusa az építészet és a díszítőművészet szempontjából sokkal inkább egyfajta gondolati absztrakció volt, semmint áhítatos természetimádat. A természetet működtető és a formai elrendezésben megnyilvánuló alapelveket Owen Jones a motívumképzés szempontjából sorolta fel a The Grammar of Ornament (1856) című művében. Szerinte a megfelelő díszítmények, bármely korból is származzanak, szerkezetük, felépítésük és dinamikájuk tekintetében mindig azt a pár alapelvet követték, melyek közvetlenül a természetből származtathatók.

Mitől „jó” egy díszítmény? Felsorolok párat Jones kritérimai közül.

 

   

 

A nyugalom elve 

Nyugalom és kiegyensúlyozottság áradjon a díszítmény egészéből annak szemlélésekor.

 

A fokozatosság elve 

A díszítményben minden vonal fokozatos hullámzásban fejlődjön ki egymásból. Az általános vonalak a díszítmény szerkezetét kövessék, s maguk a díszítmény vonalai pedig ezekből az általános szerkezeti vonalakból nőjenek ki fokozatosan.

 

Az egész és a részek viszonya 

Jones iránymutatása szerint a szerkezet által meghatározott általános formákra kell figyelni, melyeket az általános vonalak osztanak fel. Az így nyert közökben ornamensek találhatók, melyek további egységekre tagolódnak. A részletek sohasem zavarhatják az általános formákat. Bizonyos távolságból vizuálisan a fővonalak fogják meg a szemet, közelítve azonban a részletek is belépnek a kompozícióba, még közelebb lépve pedig újabb részletelemek tárulnak fel.

 

A forma harmóniája 

... az egyenes, a ferde és a görbe vonalak megfelelő egyensúlyából és kontrasztjából áll.

 

Az egyenlő felosztás elve 

Erre az egyik legfontosabb alapelvre Jones közvetlenül a természetből idéz egy példát: amint a szőlőlevél erezeténél is megfigyelhető, egy fő ér osztja fel a levelet közel egyenlő területekre, majd minden területet továbboszt egy-egy köztes vonal. Mind a fő, mind a köztes vonalak mindig követik az egyenlő felosztás törvényét a legkisebb elválasztó mellékérig.

 

A vonalfolytonosság elve 

Minden ornamens, akármilyen távoli is, nyomon követhető az ágakig és a gyökerekig.

 

A radiáció, avagy a közös szárból történő sugárirányú elágazás elve 

… melynek legkiválóbb példája a gesztenyefalevél.

 

Az ívek törésmentes találkozásának elve 

Jones szerint a görbe-görbe és a görbe-egyenes vonalkapcsolatoknak mindig érintőlegesnek kell lenniük. Ahol két görbe vonal egy töréssel különül el egymástól, ott egy képzeletbeli párhuzamos vonallal kell érintkezniük. Ahol ez elmarad, ott a szem számára a nyugalom elvész.

 

Jones a fenti alapelvek és szabályok alkalmazását igen kevés művészeti korban vagy kultúrában látta megvalósulni. A művészet kimagasló, nagy korszakait az ókorban az egyiptomi építészet teljesen autentikusnak tekintett stílusában, valamint a görög művészetben, a középkorban pedig az építészetnek a 13. század bizonyos területeken elért tökéletességében látja. Ez utóbbi időszak emblematikus emlékeiként beszél az Alhambráról, a kairói mecsetekről és az Early English stílus pompás épületeiről, a salisbury-i, a lincolni és a westminsteri katedrálisokról. Ezeket a térben és időben egyaránt távoleső, a közvetlen vagy közvetett egymásra hatást eleve kizáró épületeket és díszítésüket nézete szerint egyetlen aspektus köti össze: az azonos alapelvek alkalmazása. „Mind ugyanazt a teremtő titkot birtokolták: az általános, átfogó kivitelezést a legkidolgozottabb díszítéssel kombinálták. Ezekben az épületekben mind felfedezhető egy közös vonás; bár a formák alapvetően különböznek, az alapelvek, melyekre épültek, ugyanazt a figyelmet tanúsítják a kompozíció fő tömegei, a forma hullámzása iránt, ugyanazzal a pontos megfigyeléssel fordulnak a díszítésben a természeti elvek felé és egyazon eleganciát és kifinomultságot mutatnak a dekoráció egészében.” 

… és mindezt Természet után "szabadon".

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://ornamentika.blog.hu/api/trackback/id/tr651841578

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.