HTML

Díszítmények és ideák

Díszítőmotívumok, természeti formák, történeti stílusok – ahogyan a 19. század építészei látták. A projektblogban nyomon követhető egy képzőművészeti könyv születése a kezdetektől a megvalósulásig, az ötlettől a kivitelezésig.

Feedek

Friss topikok

Múzeumok, gyűjtemények

Érdekes blogok

Címkék

absztrakt (3) akanthuszlevél (1) anatómia (2) arab (2) axonometria (1) cementlap (1) chinoiserie (1) dekonstrukció (2) design (4) digitalizálás (4) díszítőművészet (50) dodekaéder (1) egyiptomi (4) építészet (17) épületornamentika (1) fantázia (2) formatan (16) fotográfia (2) függődísz (2) geometria (21) görög (3) gótika (4) grammatika (2) historizmus (1) ikozaéder (1) informatika (3) ión (1) iparművészet (9) iszlám (12) japán (2) japonaiserie (1) játék (1) káosz (3) kariatída (1) képzőművészet (4) kiállítás (11) kiállításmegnyitó (4) könyv (26) könyvbemutató (9) korinthoszi (2) középkori (4) kozmateszk (3) kutatás (5) liliom (1) lótusz (3) magyar (1) markó (1) meditáció (3) megyik (1) mintakönyv (28) mintarajztanoda (9) modularitás (3) mome (1) mór (2) motívumképzés (12) műegyetem (1) műértő (1) művészettörténet (10) múzeum (5) neoreneszánsz (1) növény (2) növénytan (3) ókor (1) öntöttvas (1) orientalizmus (4) ornamentika (37) oszlopfő (3) pálmaág (2) palmetta (2) papirusz (2) perspektíva (1) perzsa (1) pszichológia (3) publikáció (18) rajz (1) rajzoktatás (10) rajztankönyv (1) recenzió (1) rend (6) rendszer (7) reneszánsz (1) római (2) romanika (3) sarköy (1) steindl (1) stílus (1) stíluselmélet (4) struktúra (2) szamarkand (2) szerkesztés (7) szőnyegművészet (3) tárlatvezetés (3) térábrázolás (1) természet (11) tervezés (8) tervezéselmélet (4) test (4) török (2) útiélmény (3) velence (1) voluta (1) Címkefelhő

Díszítmények és ideák - az ornamentika virtuális tere

2010.02.17. 22:21 ZEBE

A gyűjtés szenvedélye

Címkék: építészet fotográfia rajzoktatás díszítőművészet mintakönyv

Megszállottság és gyűjtőszenvedély – e két szóval jellemezhetők egyöntetűen a 19. század mintakönyvszerzői. A kor építészei, iparművészei és rajztanárai a motívumok és formák fáradhatatlan gyűjtői voltak. Owen Jones The Grammar of Ornament című alapműve (1856) több mint 2.300 mintát mutat be. Franz Sales Meyer díszítőművészeti kézikönyve (Systematisch geordnetes Handbuch der Ornamentik, cca. 1880) több mint 3.000 ábrát tartalmaz. Heinrich Dolmetsch Der Ornamentenschatz (1887) című, 100 kromolitográfiai táblával illusztrált kötete pedig darabonként is legalább tíz díszítőmintát vonultat fel. A „nagyokat” természetesen hűen utánozták követőik, így születhettek meg a másodvonalbeli, ám szintén számos díszítőelemet tartalmazó mintakönyvek. Mi ez, ha nem megszállottság? Ez a szenvedély kitartással párosulva kivételes életműveket eredményezett. Hogy csak kettőt említsek: egy sepsiszentgyörgyi rajztanár, Huszka József (1854–1934) ősi magyar díszítőmintákat gyűjtött az erdélyi és észak-magyarországi területeken. Állhatatos dokumentáló- és gyűjtőtevékenysége során az 1880-as évektől kezdve közel 1.000 rajzot és akvarellt készített. Nemrég ezeket lehetett látni a Néprajzi Múzeum 2005-ös nagyszabású kiállításán, amely a feltárt Huszka-életművet mutatta be Huszka József, a rajzoló gyűjtő címmel. Az autodidakta fotográfus, szobrász és modellező Karl Blossfeldt (egyébként a berlini Kunstgewerbeschule tanára, 1865–1932) pedig mintegy 6.000 fotót készített 1890 és 1930 között különféle növényi preparátumokról és csak azokról. Blossfeldt fotóival egyébként először az IKEA-ban találkoztam az 1990-es években. Ott árulták tízes képeslapcsomagokban a fotóiról készült reprodukciókat. Aztán később pont az ornamentika miatt került ismét a látóterembe. Saját készítésű kamerájával és egyedi technikával kivitelezett fotói a növényi formák gyűjtésének lenyomatai.

   

A kötetenként akár több ezer motívumot számláló mintakönyveket az 1870-es évektől a művészeti és általános rajzoktatásban használták. A hallgatók több tantárgy óráin másolták ezeket a díszítőmintákat napi rendszerességgel. A mennyiségeket tekintve elgondolkodtató, hogy a formák megismerésének ez a fajta módja hogyan befolyásolhatta a diákok vizuális gondolkodását? A formaismeret ornamentális formákon keresztül történő elsajátítása a 19. század specialitása volt, ami a 21. század szemüvegén át szemlélve meglehetősen didaktikus, ám számos aspektusból figyelemre méltó módszernek tűnhet.

A poszt képei Alexander Speltz meglehetősen késői, műfaji szempontból idejétmúltnak tűnő történeti mintakönyvéből származnak az 1910-es évek elejéről. A kötet címe is ezt jelzi: Das farbige Ornament aller historischen Stile - A színes díszítmény az összes történeti stílusban.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://ornamentika.blog.hu/api/trackback/id/tr681767658

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.